ÖNTÖZÉSI TIPPEK

Öntözzünk kerti slaggal! Ha jó pár cserepes növényünk van, egyszerűbb őket a tömlővel meglocsolni, mint kannaszámra a vizet hordani. Ha öntözőrózsát erősítünk a slag végére, akkor a növények földjére finomabb eloszlású vízcseppek kerülnek. Így a cserép szélén nem fog szétkenődni a virágföld és a talaj szerkezete mosódik össze..

 

Használjunk vízmegkötő adalékot! Ez az anyag magába szívja és megtartja a vizet. Idővel átadja a nedvességet a növény talajának, amelyből a az a szárazabb napokon könnyen fel tudja venni az életfolyamataihoz szükséges vízmennyiséget. Egyes virágföldekbe már eleve kevernek ilyen adalékanyagot, de külön-külön is meg lehet vásárolni az összetevőket és felhasználás előtt összekeverni őket a kívánt mértékben.

Használjunk víztároló cserepeket! Ezek a cserepek az aljukban tárolt víz segítségével megvédhetik a növényeket a kiszáradástól, ha két öntözés között túl hosszú idő telne el.

Ha hosszabb ideig lennénk távol otthonról, alkalmazzunk trükköt!Töltsünk meg egy műanyag palackot vízzel. Egy vastagabb madzag egyik végét helyezzük a palack szájába, úgy, hogy beleérjen a vízbe, a másik végét pedig ássuk a virágföldbe. A madzag "elszállítja" a vizet a növény gyökeréhez.

function checkit () { b=0; for (i=0;i

Használjunk időzíthető öntözőrendszert! Ha sok növényünk és pénzünk van, akkor a modern technika azt is lehetővé teszi, hogy cserepes növényeink vízigényét csepegtető öntözéssel elégítsük ki. Az időzítésnek köszönhetően pedig távollétünkben is szép üdék maradnak növényeink.

<<< Vissza az Euromap honlapjára

 
Tavaszi virágos tál készítése  
 
  Már örömmel üdvözöljük, hogy az első tavaszi virágok kidugták fejüket a felszínre. Sokunknak sajnos nincs lehetősége a kertben tevékenykedni. De föl a fejjel! A lakásban, erkélyen, ablakpárkányon is lehet virágos szigetet létrehozni.
Hozzávalók:

  • Bármilyen ültetőtál
  • Finomszemcsés föld
  • Az ültetőtál méretétől függően virághagymák, például:
    • Tulipán,
    • Nárcisz,
    • Jácint,
    • Törpenárcisz,
    • örmény gyöngyike,
    • Tavaszi krókusz,
    • Törpe írisz,
    • Hóvirág
A lakásba is becsalogathatjuk a tavaszi hangulatot, ha lapos tálkába hagymás évelő növényeket ültetünk. (Lehet ez régi kaspó, műanyag tál, vagy saját magunk készítette szalvétatechnikával, festékkel díszített kerámia vagy agyag tál) .

A termesztő edényt félig töltjük friss, finomszemcsés földdel. Erre ültetjük rá a hagymákat, melyeket 5-8 cm mélyre helyezünk. Érdemes mindig több azonos virágú hagymát ültetni egymás mellé. Figyeljünk a virághagymák tájékoztató leírására, mely virág milyen magasságra nő, és a virágok színharmóniáját is vegyük figyelembe. Készíthetünk kék-sárga, rózsaszín-lila-fehér, de választhatunk egyszínű kombinációt is. Az ültetést úgy ajánlom, hogy a nárciszok, tulipánok kerüljenek a háttérbe, mivel bdquo;ők rdquo; akár 60 cm magasságra is megnőhetnek, ugyanígy a hosszabb szárú tulipánok is. Eléjük ajánlatos a jácint, az apróbb szárúak, végül pedig a földtől mintegy 10 cm-re kibújó kisvirágok (pl. Hóvirág, Gyöngyike, Krókusz) beültetése.

Ezután a virághagymákat betakarjuk földdel. Ha gyors eredményt szeretnénk, akkor mindezt úgy tegyük, hogy a talaj éppen csak fedje a hagymákat. Ha lehet, 18-22 C deg;-os, világos helységben nevelgessük őket. Az öntözés a hőmérséklettől, az edény nagyságától, és a fényviszonyoktól is függ. Általában 4-5 naponta alaposan, de ne sárosra locsoljuk. Így 3-4 hét múlva már nyújtogatják bimbóikat, hogy mi is gyönyörködhessünk bennük.

Ha azt szeretnénk, hogy jövőre újra gyönyörködhessünk a tavaszi virágaink pompájában, várjuk meg, amíg a levelek teljesen el nem sárgultak, vagyis amíg a növények fejlődése le nem zárul. Akinek van kertje, megteheti, hogy az elvirágzott hagymákat, gumókat kiemeli az ültető edényekből, és egy védett kertrészben teszi lehetővé zavartalan visszahúzódásukat.

Nem feltétlenül kell virághagymákat vásárolnunk, vehetünk már bimbósodó növényeket is, melyeket ügyesen egymás mellé ültethetünk. Nagyon szép összeültetve például az Árvácska, Százszorszép, Nefelejcs, Kankalin (Primula).
 



 

 

 

A tavasz első hírnökei, a hagymás virágok, mint a hóvirág, krókusz, tulipán, nárcisz, jácint és társaik, melyeket már az előző év szeptemberében el kellett (volna) ültetni, hogy tavasszal virágozzanak. Akinek erre nincs módja, hajtatott hagymákat is vásárolhat, melyek a hűvös szobában tarthatók. Március végétől - a szabadföldi hagymák kibújása után - erkélyünket, balkonládánkat is betelepíthetjük az előhajtatott hagymákkal.

Tulipán
Nevét a perzsa dulbend, tuliban (= turbán) szóból kapta, utalva a bimbós virágok turbánszerű alakjára. Hazánkba a törökök közvetítésével került, és nálunk korábban jelent meg, mint Európa nyugati országaiban.
A liliomok családjába tartozó tulipán virágai az egyszerű kehelyformától a rojtos szirmú papagájtulipánokig sokfélék lehetnek, és a szivárvány minden színében nyílnak. Balkonládába, kerti edényekbe az alacsonyabb növekedésű növényeket ültessük. Érdemes különböző virágzási idejű fajtákat választani, így egész tavasszal gyönyörködhetünk a virágok szépségében.

Nárcisz
Nevének eredetét a görög mitológiában találjuk: a szép ifjú Narkisszosz a víz tükrében meglátva magát halálosan beleszeretett önmagába, s az istenek szánalomból virággá változtatták.
Virágai a fehér vagy a sárga árnyalataiban nyílnak, de a hibridek között rózsaszínű, sőt piros virágúak is akadnak.

Jácint

A tulipánhoz hasonlóan török közvetítéssel jutott el hazánkba. Nevét egy görög mondában szereplő ifjúról, Hiakintoszról kapta, akit, a szél istenének bosszújából, Apolló játék közben elhajított diszkosza sebzett halálra. Apolló az ifjú kifolyó véréből virágot fakasztott, hogy örök emléket állítson neki a virág szépségével, illatával.
Lila, rózsaszín, fehér, krémsárga fajtái a legszebbek.

 

Szellőrózsa

Neve a görög anemosz ( szél) szóból származik, és arra utal, hogy könnyen hulló szirmai a szél játékává lesznek. Az évelő szellőrózsa néhány faja nálunk vadvirág. Lila, rózsaszín, fehér és piros színű fajtái ismertek.


Gyöngyike
Hazánkban is honos, hálás, igénytelen növény. Virágai világoskékek, néhány év elteltével összefüggő virágszőnyeget alkotnak.

Jó tudni az ültetéshez

  • A kiültetéshez lehetőleg bimbós példányokat vásároljunk, ezek akár egy hónapig is virítanak.

  • A virágzó hagymás növényeket enyhe, lehetőleg felhős napon ültessük. Ha éjszakára fagyok várhatók, takarjuk be a növényeket újságpapírral.
  • Ültetés előtt a balkonláda, edény aljára terítsünk drénréteget (agyaggranulátum vagy fenyőkéreg), hogy túlöntözés esetén megakadályozzuk a hagymák elrothadását.
  • Ültetésnél figyeljünk arra, hogy a hagymák nagy része kiálljon a talajból, és ugyanolyan mélyen legyenek, mint az eredeti cserépben voltak.
  • A hagyma elegendő tartaléktápanyagot tartalmaz, ezért nem szükséges tápoldatozni.
  • Az elfonnyadt, elvirágzott részeket vágjuk le, de a leveleket feltétlenül hagyjuk meg.
  • Elvirágzás után a növényeket gyökérlabdával együtt emeljük ki a tartóedényből, és ültessük a kertben előkészített helyre, a fák, cserjék árnyékába őket. Amikor a levelek elszáradtak, a hagymákat ássuk ki és tároljuk a szeptemberi kiültetésig .
  • A szobában elvirágzott kankalint ne dobjuk ki, ültessük a balkonládába vagy a kertbe. A szabadban újra erőre kap és virágzással hálálja meg a gondoskodást.

    Tennivalók a kertben és a ház körül

  • Gereblyézzük össze a lehullott lombot, különösen a gyepen, mert a lomb alatt a fű nem kap levegőt, és kipusztul. Az összegyűjtött lombot ne égessük el, inkább a kert végében komposztáljuk.
  • Az ősszel befedett fagyérzékeny növényeket takarjuk ki, és vágjuk vissza a visszafagyott ágakat. A feltöltött rózsatöveket is takarjuk ki, és végezzük el a metszést.
  • Itt van a virágültetés ideje: most lehet ültetni a kardvirágot, a dália gumóit. Az egynyári virágok egy részét állandó helyükre vethetjük. (körömvirág, egynyári margaréta, búzavirág, dísznapraforgó)
  • Az évelő növényeket is most szaporítsuk, többségük tőosztással, sarjakkal jól szaporítható. A sziklakertek apró növényeit is most érdemes beszerezni, elültetni.
  • Az örökzöldek ültetését március-áprilisban végezzük. Ilyenkor nemcsak műanyag konténerbe ültetett növényeket, hanem vászonzsákba, fóliába göngyölt ún. földlabdás növényeket is ültethetünk.

<<< Vissza az Euromap honlapjára

 

Örökzöldek téli védelme

 

 

Az őszi kerti munkák elvégzése után hosszú ideig számottevő ápolást nem igényel a díszkert. Egyes örökzöldeket azonban meg kell védeni a téli időjárás viszontagságaitól. Különösen fontos a fiatal növények védelme, mert csak a jól áttelelt örökzöldek fejlődnek megfelelően. Néhány év múlva ezektől a növényektől várjuk el, hogy az év minden időszakában egyformán díszítsék kertünket.
Az örökzöld növények télen is párologtatnak, ezért fontos a kellő mennyiségű víz biztosítása. A víz sokszor ugyan a talajban rendelkezésre áll, de a növények számára jég formájában felvehetetlen. Enyhe, száraz időben télen is meg kell öntözni növényeinket. 
A talaj mélyebb rétegeinek átfagyását a tő körüli vastag takarással előzhetjük meg. Erre a célra felhasználhatjuk az ősszel összegyűjtött faleveleket (dió, nyárfa és a vadgesztenye lombja kivételével), fűnyesedéket, vagy komposztot.
Egyes tűlevelű (tiszafa), pikkelylevelű (tuják, hamisciprusok, borókák) és lomblevelű (babérmeggy, babérsom, kecskerágó) örökzöldeket a téli nap is károsíthatja. Különösen a fiatal telepítésű növények érzékenyek. 
Télen sarkvidéki légmozgás következtében a kemény éjszakai fagyokat, napfényes nappalok követik. A nappal felmelegedett növényoldalon felgyorsul a nedvkeringés és a párolgás, de az átfagyott talajból nem tud vizet felvenni a gyökérzet, ezért nagy összefüggő perzselésszerű száraz foltok keletkezhetnek a lombozaton. Ez ellen a napsütés irányában állított árnyékolóval védekezhetünk. Ennek anyaga lehet nádszövetet, léc, fátyolfólia vagy műanyagból készült speciális árnyékoló háló. A nap állása miatt időnként igazítani kell az árnyékolót. 
Az oszlopos termetű tujákat, hamisciprusokat, borókákat, károsíthatja a lombozatra ráfagyott hó nyomása is. Különösen veszélyes a nagy nedvességtartalmú rövid idő alatt lehullott hó, ami nemcsak deformálja a növényt, de egész ágakat is letörhet. Az ágak összekötésével és a hó folyamatos óvatos eltávolításával elkerülhetjük a károsodást. Az ágakat mindig lazán kell összekötni, mert szoros kötözés esetén enyhe, csapadékos télen a belső ágrészek befülledhetnek, vagy a fényhiány miatt elszáradhatnak. 
A hó nyomásától egyes borókákat metszéssel is megvédhetünk. A hosszú hajtásokat fejlesztő oszlopos borókák (pl. Juniperus scopolorum Skyrocket, Mooglow, Blue Arrow, Blue Heaven, Juniperus chinensis Spartan) ágait 2-3 évente tavasszal felére, harmadára vágjuk vissza. Így sok rövid hajtást fejleszt a növény, amelyek jobban ellenállnak a hó nyomásának. 
A nagy díszértékű örökzöldek téli védelme viszonylag kevés munkával, kis költséggel megoldható, ezért nem érdemes elmulasztani.
 

Fagyálló dézsás növények téli védelme

 

 

Ha a fagyálló növény dézsába kerül, akkor bizony a fagy és a szárazság is árthat növényünknek.

A -5şC alatti fagyokat már megsínyli a puszpáng, a magyal vagy a juhar. A védekezésnek több egyszerű módja van.

Ha a dézsát deszkalapra, esetleg hungarocellre, szélvédett helyre tesszük, máris távolabb kerültek növényeink a „talajmenti fagy” alattomos támadásától. Persze maga a csupasz edény még mindig ki van téve a hidegnek. A cserép a cserépbe módszerrel, vagy körbetekerve az edényt hőszigetelő anyagokkal, például jutával vagy lenvászonnal, fóliával máris hathatós védelmet biztosítottunk.

A kabátkát raffiával vagy spagócával rögzítsük. A hőszigetelő hatást tovább fokozhatjuk, ha az edény fala és ruhája közé száraz leveleket, avart, esetleg szalmát tömködünk. Azonban ha a dézsakabát beázik, máris romlanak az esélyek. Ezért jobb a dézsát fedett helyen tartani. Ha erre nincs lehetőségünk, a dézsát vegyük körbe fóliával is. De ne a télikabátra húzzuk az esőkabátot, hanem fordítva. Így dézsás növényünk dekoratív marad a jutakabátban is.
 

Tél a kertben, a balkonon







Fagy ellen, hó ellen

A nagy fagy beköszönte előtt díszfüveinket vágjuk vissza, kötözzük össze és takarjuk le lombbal, hogy a szívlevelek között a pusztulását okozó hólé ne álljon meg. Tavasszal a gyér kihajtás jelzi mulasztásunkat.
A pampafű komolyabb takarást igényel: össze kell kötözni a tövet, lombbal befedjük, s végül nejlonnal burkoljuk. Az ősszel elültetett növényeket a talaj süppedése után körbeárkolhatjuk, hogy a téli hólé a tő közelébe szivárogjon, majd a környékét lombbal takarjuk le. A lombbal az évelőágyásokat, kerti rózsáink tövét a kupacoláson felül ugyanúgy takarhatjuk, ne dobjuk ki a lombot feleslegesen, s főleg ne égessük. Akinek van komposztálója, reméljük feltöltötte.
Ha a hórétegre víz esik, vékony jégréteg képződik, lezárja a légteret. Mindez a fűcsomók szívlevélrothadását idézheti elő, vagy fokozza a hópenész megjelenését. Bármilyen furcsán is hangzik, ellene a gereblyézés módszerét ajánljuk. Sokat segít a jégtakaró megtöréséhez, így a fűcsomók levegőhöz jutnak.
A hirtelen lehullott hó különösen az oszlopos alakú fenyőfélékre jelent veszélyt. A vastag hótakaró lehúzza az ágakat, esztétikailag előnytelenné deformálva a fa oszlopos karakterét. Fiatal korban az ágakat, gallyakat lazán kössük össze, rögzítsük egészen a csúcsáig a fatörzs részéhez. Idősebb fenyőknél le kell rázni az ágakról a havat, ameddig elérjük.
A hó eltávolítása nemcsak fenyőinket érinti, mert károsítja a kerti utakat, járdákat, előkertet, lépcsőket is. Sajnos nálunk nagyon elterjedt a közönséges konyhasó használata, ami mindent tönkretesz, és végső soron a jegesedési gondot is csak ideiglenesen oldja meg. A sok sózással kertünk életét is veszélybe sodorhatjuk, ugyanis a só a talajban gyorsan mozog, s egyfajta szikesedési folyamatot indít el. Ne sajnáljuk hát a fáradságot a hó lapátoláshoz, s utána csak jegesedés esetén szórjuk fel az utat homokkal, faforgáccsal, fahamuval, vagy apró szemcséjű murvával. Ezeknek az anyagoknak több szerepük van, elsősorban jó a vízmegkötő képességük, s érdes felületük miatt megfelelő csúszásgátlók.

Mit kezdjünk a balkonládákkal?

Ha sokat nem akarunk foglalkozni balkonládáinkkal, az elfagyott nyári növényeket szedjük ki, a meglévő földkeveréket bármilyen virágfölddel összekeverhetjük, s télálló törpecserjéket, kétnyáriakat ültessünk bele.
Kisebb ráfordítással alpesi virágmezőt is varázsolhatunk ablakunk párkányára. A lomb, tőzeg, Florasca A típusú földkeverékbe ültessük össze a következő növényeket: erikafélék (Calluna), boróka (Juniperus), veronikacserje (Hebe). A ládákat elsősorban déli fekvésű helyekre ajánljuk, mivel a hebe fagyérzékeny. Ha nincs sok időnk, vagy már keményre fagyott a föld, de mégis szeretnénk valamivel díszíteni a balkonládát, szúrjunk néhány örökzöld ágat, termésével díszítő növényi részt, nagyobb tobozokat a meglévő talajba. Égősor elhelyezésével növelhetjük a karácsonyi hangulatot.
Nagyon fontos tudnivaló, hogy bármelyik beültetésről is legyen szó, fagymentes időben napközben meg kell öntözni a növényeket (természetesen kevesebb vizet igényelnek, mint nyáron), vagy szórjunk a ládába havat, mert a hideg önmagában nem pótolja a nedvességet.

A téli hónapok cserepes virágai

Névnapok, születésnapok jönnek-mennek, itt a karácsony, az újév is. A téli hónapokban elterjedt cserepes virág az Európa erdeiben aljnövényként élő ciklámen, azálea nemesített változatai, továbbá a trópusi hegyi esőerdők területeiről származó karácsonyi kaktusz és a mikulásvirág. Akár karácsonyra is komoly ajándék hölgyek részére az orchidea. A legismertebbek közülük a Pillekosbor (Phalaenopsis), vagy Cynbidium töves változata. Növények, virágok terén gyakran elfeledkezünk a férfiakról, pedig ajándékozhatunk nekik cikaszféléket (6. kép), más pálmaféléket, bonszajokat. Mindkét nem számára kedves ajándék a Broméliák nagy családjából származó fajok, fajták, mint például a Pikkelyvirág (Vriesea hibrid), továbbá a különösen gyönyörűen leomló virágú Medinilla magnifica.
Ezek mindegyike a hűvösebb 15–20 °C–os szobahőmérsékletet kedveli, gyakori öntözéssel, világos helyen. Mivel szobanövényeink nagy része a trópusokról származik, nem kedvelik túlzottan a száraz levegőjű, meleg, sötét lakásokat. Rendszeres öntözéssel, párologtató használatával, a növények levelének spriccelgetésével, napközbeni szellőztetéssel a központi fűtéses lakásokban is lehet kellemes kis kertet kialakítani.

<<< Vissza az Euromap honlapjára Fotó: Bellis perennis

Őszi kert

 

Ezekben a hetekben a virágoskert egyik legvidámabb, legváltozatosabb színű lakója az őszirózsa. Virágai tartósan nyílnak, főleg, ha a hervadt, elnyílt virágokat eltávolítjuk a tövekről és nem sajnáljuk tőlük az öntözővizet sem.
Szedjük elő a fiókból a magokat! 
Most, hogy egyre korábban borul a kertre az esti sötétség, a kertészeknek már azon jár az eszük, hogy miként tehetnék jövőre még szebbé, még gazdagabbá a házuk táját. A tapasztalt kertápolók ilyenkor szedik elő a fiókból a kétnyári virágok magjait.
Fotó: Viola witrockianaEzek közül a leggyakoribb az árvácska, amelynek az utóbbi években igen szép és sokat virágzó változatai kerültek forgalomba.
A meleg földbe elvetett magok gyorsan kicsíráznak és belőlük erőteljes, télálló palánták fejlődnek; ezek némi takarás mellett már a tél végén, illetve a tavasz legelején virágba borulnak és a nyár közepéig nyílnak.
Kétnyári virág a százszorszép is, amelynek palántáit akár a gyep közé is lehet ültetni. A nefelejcs palánták szeretteink sírját díszíthetik.

A holdviola lapos, barna magjából erőteljes palánta fejlődik, és áprilisban hozza 50-70 cm magas szárán liláskék virágait. Ezek termőiből alakulnak ki az ezüstös "júdáspénzeket" hordozó becőtermések.
Ne feledkezzünk meg az illatos virágú sárga viola magjának elvetéséről sem, hiszen ez a virág - meleg, napos helyen - egyike a kert ékességeinek!

Tápanyagot ősszel???

Vetődik fel a kérdés a hobbikertészekben. Hiszen véget ért a nyár, elvirágoztak a növényeink,  és szomorúan vesszük tudomásul, hogy lassan ballagunk a tél felé. Ahhoz, hogy kerti növényeinket nyugodt szívvel engedjük a télbe, tápanyagra van szükség, amelyet az ősz során kell kijuttatnunk.

 

Miért kell ősszel trágyáznunk pázsitunkat?

Hogy a talaj megfelelő kondícióban, ellen tudjon állni a téli hideg, zord időjárásnak.
Szeptembertől ne trágyázzunk magas N-tartalmú trágyával! Ugyanis a téli nyugalom előtt álló füvet erős növekedésre késztetnénk, és csökken a betegséggel szembeni ellenálló képesség. A Kemira GrowHow megoldása, A pázsit őszi tápláléka nem tartalmaz nitrogént.
Azokon a pázsitokon, amelyek télen is folyamatosan igénybevételnek vannak kitéve elengedhetetlen egész október végéig, november elejéig A pázsit őszi táplálékának felhasználása. A pázsit számára ideális hatóanyagtartalmával elősegítjük a gyökérképződést, valamint a tartaléktápanyagok képződését, ez által nő a téli betegséggel, hideggel szembeni ellenálló képesség, így elkerülhető a kifagyás

 

Őszi gyepápolás

Nagyon fontos, hogy őszutón egy alkalommal fellazítsuk és mohátlanítsuk a gyep talaját. Erre a célra a gereblyére emlékeztető vertikulátor a legalkalmasabb eszköz. Fokai éles, hajlított késekhez hasonlóak. Motoros és kézi kivitelben is kapható. A pengék fellazítják az összefilcesedett, elmohásodott felszínt, s egyben összegyűjtik az elpusztult növényi részeket. Vertikulátort csak fűnyírást követően használjunk, s tanácsos utána könnyű hengerrel végigjárva a felhasogatott és esetleg kirángatott fűcsomókat visszanyomni a laza talajba. A kopasz foltokba még október elejéig vethetünk fűmagot, ami gondos locsolás mellett kikel, s megerősödik annyira, hogy szépen áttelel. Egyenletes tápanyag-utánpótlást biztosítunk a gyepnek, ha a vertikulálás után gyommentes, apróra rostált, érett komposztot gereblyézünk bele.

Lombhullás után az egész gyepfelületet gondosan ki kell gereblyézni, mert a rothadó levélcsomók alatt kipusztul a fű. Ezután következhet az utolsó fűnyírás. Télen a fagyos gyepen ne járjunk, mert jobban megsínyli, mint a nyári taposást.

A fenyőféléket és az egyéb, lomblevelű örökzöldeket legjobb szeptemberben ültetni, így a fagyokig kellőképp meggyökeresednek. Az ültetőgödör mindig jóval terebélyesebb legyen, mint a növény gyökérlabdája, s talaját javítsuk érett komposzttal. A friss ültetésű örökzöldek talaját az alapos öntözés után tanácsos vastag lombréteggel takarni, hogy a kemény teleken se fagyjon át.

Lombhullás után kell telepíteni a kevésbé fagyérzékeny gyümölcsfákat, az almát, a körtét, a szilvát és a bogyósokat. A kényesebb kajszit, őszibarackot, diót, szedret és kivit tanácsosabb tavasszal vásárolni és ültetni.

Teleltetés
A legtöbb fagyokat nem tűrő növényünk mediterrán eredetű, s általában 5-8 °C körüli hőmérsékletű, világos helyen telelnek jól. Ilyenkor csak mérsékelten öntözzük őket, mert könnyen kirothadnak.

A leanderek átmenetileg még a -5 °C-ot is elviselik, ezért október közepe táján még csak egy védettebb helyre (balkon, terasz) vigyük, s ott még egy hónapig gyönyörködhetünk virágaikban. Ezután hordjuk őket fagymentes, világos telelőbe. Ha a hajtásokat visszavágjuk, a következő évben csak nagyon későn kezdenek virítani. Behordás előtt ezért csak a virágzatot vágjuk le róluk. Ha a növény nagyon felkopaszodott, akkor is csak tavasszal vágjuk vissza a csupasz vesszők egyharmadát 10 centire. Itt a növény számos alvó rügyből kihajt. A következő években pedig a maradék harmadnyi elöregedett vesszőt ifjítsuk meg, így a növény kétharmada mindig virít, nem kopasz az alja, s fokozatosan megújul.

A fukszia- és margarétafácskát még a behordás előtt kétharmadára vágjuk vissza. Világos, 5-15 °C-os helyiségben, kevés öntözés mellett szépen telelnek.

A Datura vagy angyaltrombita 5-12 °C-os hőmérsékletű, világos telelőhelyiségben érzi jól magát. Csak a hajtásvégeket vágjuk le, ameddig a csúcson lévő levelek aszimmetrikus. Ha a szimmetrikus levelek a növényen maradnak, korán és gazdagon fog virítani. Fásodott, öreg növények sötét pincében is áttelelnek. Ilyenkor minden zöld részt le kell róluk vágnunk. Földnedves pincében egyáltalán nem kell öntöznünk. Az így teleltetett fácska azonban csak nyár derekán kezd újra virítani. Mivel a Datura nagyon fagyérzékeny, még az első hidegek előtt vigyük védett helyre!

A muskátlik ládáikban maradhatnak. 15-20 centire vágjuk vissza őket behordás előtt. A legszebben 5-10 °C-os, nagyon világos helyiségben telelnek.

Szedjük ki a gumókat!
Az első fagyok után feltétlenül ki kell szednünk a nem télálló hagymásokat és gumókat (dáliák, begóniák, kardvirágok). A növények szárát vágjuk vissza, s a gumókat tisztogatás után száraz, fagymentes helyen, illetve kissé nedves tőzeg közt tároljuk.

<<< Vissza az Euromap honlapjára